Programok
A Stellarium jelenleg a legismertebb és leglátványosabb planetáriumszoftver a piacon. Realisztikus grafikája és letisztult kezelése mellett komoly tudás áll mögötte, ezért csillagtérkép mellett szinte minden amatőrcsillagász ezt használja a csillagos égen való tájékozódásra. Telepítés után megadhatjuk a megfigyelési helyünk GPS koordinátáját, így egyből a felettünk lévő aktuális égboltra vált. Ahogy sötétedik az ég, úgy a Stellarium is átvált napnyugtáról sötétebb égboltra. A csillagok nevükkel együtt, csillagképbe rajzolva jelennek meg, de azt is megnézhetjük, hogy például a medve alakja hogyan rajzolódik ki a Nagy Medve csillagképben.
A csillagok adatai mellett megmutatja a bolygók holdjainak állását, mélyégobjektumok fényességét, a felettünk elhaladó nagyobb műholdakat, akár a fényesebb üstökösök helyzetét is. A kezelőfelület hamar kiismerhető, és sok érdekességet rejt, csak ajánlani tudom ha még nem próbáltad ki!
Ez a program gyakorlatilag egy nagy adatbázis, ami az égen található megannyi érdekes objektumot osztályozza. Amikor zavaró felhősödés miatt nem lehet az egész égboltot kihasználni akkor jó ötleteket tud adni, hogy milyen objektumokat észleljünk. Például szűrni lehet arra, hogy mutasson 10 magnitúdónál fényesebb galaxisokat az Ursa Major (Nagy Medve) csillagképben. Szűrési lehetőségek között választhatunk típus alapján nyílt halmazt, csillaghalmazt, ködöket, reflexiós ködöket, planetáris ködöket, aszterizmust, kettős-hármas csillagrendszereket stb. Az objektumokat tovább szűkíthetjük méret szerint, amit ívpercben kell megadni a keresőnek. A lista rengeteg IC és Messier objektumot is tartalmaz, az adatbázis tetszőlegesen továbbfejleszthető megjegyzésekkel és a hiányos adatok pótlásával.
A Celestia egy naprendszer modell, ami a világűrbe röpít ki, megmutatva a naprendszer szerkezetét, a bolygók pályáját és holdjait. Távcsöves bolygó észlelés után hasznos kellék lehet a látottakat ellenőrizni a program gyönyörű nagy felbontású forgatható képein. Funkcionalitása jóval kevesebb mint a Stellariumé, de a holdakat és bolygókat semelyik más szimulátor nem rajzolja ki ilyen részletesen mint a Celestia.
Az Orbiter egy remek grafikát és élethű fizikát nyújtó űrhajó szimulátor. Mint az előbbi szimulátornál, itt is rengeteget kell próbálgatni mire sikerül a fellövés úgy, ahogy szeretnénk. A Kennedy Űrközpont szerelőcsarnokában töltött tucatnyi próbálkozás után összeáll a kép, hogy milyen rakétafokozatok, mennyi üzemanyag és milyen modulok szükségesek például az egy emberes holdraszállás végrehajtásához. Ha a kilövőállásból nem tudunk eléggé felgyorsulni, akkor a Föld vonzása visszahúz, ha túl gyorsan érkezünk a Hold mellé akkor tovább repülünk az űrben, de még arra is figyelni kell, hogy egy visszatérés során megfelelő szögben zuhanjunk be a Föld légkörébe. A közösség nagyon aktív, sok kiegészítőt töltenek fel, így lejátszhatjuk a történelmi Mercury, Gemini, Apollo vagy Vostok küldetéseket is.
Ezt a programot a szakköri Scopium bolygókamera vezérléséhez szoktuk használni. Az USB porton csatlakoztatott kamera képét megjeleníti, de különböző paraméterekkel, mint expozíció vagy kontraszt változtatni is lehet az adott témához. A beállítások után sima állóképet, vagy mozgóképet tud rögzíteni, ezt bolygó, Hold és a Nap fotózáskor használjuk. A program jó szolgálatot tesz mélyég fotózás közben is, az aktuális guider csillagot dupla szálkeresztbe lehet tenni.
A Registax egy igen régi csillagászati szoftver, aminek 2001 óta nem lett komoly kihívója. A betöltött bolygó vagy Hold képeket először egymásra igazítja, hogy az elmozdulásokat kiszűrje, majd úgymond stackeli, ami azt jelenti, hogy a legélesebb, legtöbb részletet tartalmazó képeket összeadja egy világosabb, élesebb képpé. Gyakorlatban nem csak képeket, komplett több gigás avi videókat is feldolgoz, hogy a több tízezer – önmagukban homályos képkockákból – egyetlen éleset készítsen. Ezzel a módszerrel csökkenthető a felvételeket tönkretevő légköri zavartság káros hatása. A program rengeteg finom beállítással rendelkezik, de lényegében pár kattintással automatikusan is elvégzi a munka nagy részét ha azt választjuk. Lementés után érdemes Photoshopban vagy az ingyenes Gimpben a végső simításokat elvégezni.
Bolygó és Hold stackelésre a Registax tökéletes eredményt nyújt, de amikor hosszú záridős mélyég képekről (galaxisok, ködök, halmazok) van szó, akkor a Deepsky Stacker sokkal jobb eredményt ad. A program működése nagyon intuitív, egy listán végighaladva betölthetjük a képeinket (Light), azokat a képeket, amin csak a zaj van (Dark), illetve azokat amin az optikai hibák (Flat). A következő parancsra gyakorlatilag megcsinál mindent automatikusan: a képeken végighaladva leszedni a dead-pixeleket, a zajt és az optikai hibák jelentős részét, majd olyan részei jelennek meg a felvételünknek, ami korábban szinte észrevehetetlen volt. Lementés előtt elég primitív eszközöket kínál a színezésre, ezért az utómunka többi részét érdemes Photoshopban vagy az ingyenes Gimpben elvégezni.
Létezik egy ennél hatékonyabb mélyég stacker is az Iris, aminek vezérlése 90%-ban parancssorból, manuálisan történik. Mivel alig van hozzá jó útmutató a neten, és a profik műhelytitokként kezelik a jól bevált kódjaikat, ezért mi nem ezt használjuk a feldolgozáshoz.
A Photoshop ingyenes alternatívája ez a képfeldolgozó, amit az asztrofelvételek utolsó simításaihoz érdemes használni. A Gimpben telepítés után egyből megnyithatóak és szerkeszthetőek a TIFF formátumú tömörítetlen képek, amiket pl. Deepsky Stackerből menthetünk. Kiegészítő használatával a Canon féle CR2 formátumot is kezeli, utólagosan módosítható az expozíció és más olyan paraméterek amit egy JPG esetében nem tudunk változtatni. A kezelőfelület elég kényelmetlen tud lenni és kevesebb lehetőséget is rejt mint azt a Photoshopban megszokhattuk, de a feladatot ez is elvégzi.
A Neat Image egy zajszűrő program, amit képszerkesztők kiegészítőjeként, vagy különálló alkalmazásként lehet letölteni. Bizonyos mennyiségű zajt minden digitális fénykép tartalmaz, de amikor a zaj mértéke megnő és szemmel látható, akkor szemcsézettséget, részletvesztést okoz a képen. Ennek eltávolítása egy zajszűrő algoritmus segítségével történik, bizonyos mértékben a képünk élességének kárára. Magas képzajt a magas ISO érték, a hosszú záridő, a fényképező szenzor melegedése okozhat. A fényképező vázakba épített zajszűrő megoldásokat ezzel szemben nem érdemes használni mert lassúak, és nem olyan hatékonyak mint az utólagos szoftveres zajszűrés. A Neat Imagenek több komoly alternatívája is van, de ezek többnyire fizetős szoftverek (például az Imagenomic féle Noiseware removal).